Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

A Bottyán János 307 évvel ezelőtt bekövetkezett halálához, valamint a 2009-es Bottyán-évhez kapcsolódóan igyekszünk  bemutatni az Esztergomban született és városunkhoz kötődő végvári vitézt, császári ezredest, kuruc hadvezért,  generálist  és nemesembert .

 

 

Bottyán János (Vak Bottyán)

kuruc hadvezér

kb. 1640-45�1709

Bottyán János közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére.

II. Rákóczi Ferenc vezérlő tábornoka, a kuruc háborúk legnépszerűbb alakja. Esztergomban született szegény nemesi szülőktől. Meghalt 1709. szeptember 26-án Séllyén.

Tanulmányai alatt katolikus hitre tért, apja emiatt kitagadta és örökségéből kizárta. Ekkor, hogy tovább tanulhasson, a jezsuiták kollégiumának kapusa lett. A séllyei, majd az esztergomi végvárakban katonáskodott.

Ez időben követte el első, vakmerő vitézségre valló tettét. Fogadásból, parasztruhát öltve, bement Érsekújvárra, hol épp vásár volt. Mikor a dervis kijött a minaret erkélyére, hogy imáját elmondja, Bottyán utána suhant és letaszította a kövezetre. Ezután hirtelen lejött a toronyból és az útját álló janicsárt lelőve, megszabadult. Az üldöző török csapatot rá várakozó társai felkoncolták.

1683-ban az esztergomi vár lovasságának főhadnagya lett. Hősiesen harcolt Buda visszavívásánál, s 1687-ben a délvidéki várak visszavételében is oly derekasan viselte magát, hogy Lipót császár ezredessé és egy huszárezred tulajdonosává nevezte ki.

1689-ben Szerbiában Grahovánál Bottyán döntötte el Badeni Lajos alatt vitéz huszár-rohamával a győzelmet, amiért a vitézségi nagy aranyérmet nyerte 300 aranyat nyomó láncon, melyet kuructábornokként is haláláig viselt. 1696-98-ig Kecskemét, Czegléd, Kőrös és vidékének hadi kormányzója volt. A csatározásokban egyik szemét elvesztette, ezért katonái Vak Bottyán-nak nevezték el. A karlóczai béke után visszavonult esztergomi birtokára, és a szegények jótevőjeként, tisztelték.


A spanyol örökösödési háború miatt újra hadba állt és 1701 elején ezredével a Rajna mellé rendeltetett, honnan hazatérve, a császári seregekkel a felkelők ellen küzdött. Esztergom parancsnoka, báró Kuckländer szemet vetett Bottyán esztergomi birtokaira és bevádolta őt, hogy Rákóczi Ferenccel és tábornokaival titokban levelezést folytat. Emiatt 1704. október 1-én elfogták, de még aznap hű embereitől kiszabadították, Selmeczbányára ment és Rákóczinak esküdött hűséget.

 



Bottyán János aláírása


Feleségét a Bottyán kiszabadítása miatt dühös Kuckländer börtönbe vettette, ahol pár hónapra rá, 1705 végén meghalt. Ezután Bottyán lett a kuruc háborúk leghősiesebb, legendaszerű alakja. Egymásután aratta diadalait Felső-Magyarországon s a Duna vonalán.

Mindenütt ott volt, a legválságosabb helyzetekben az ő vakmerő hősiessége döntötte el a csatát. Katonái lelkesedéssel csüggtek rajta és elszántan követték. 1707-iki dunántúli hadjáratait oly zsenialitással intézte, hogy még a császári vezérkar írói is teljes elismeréssel adóztak neki. Savojai Jenő különösen nagyra becsülte.

Leveleit Thaly Kálmán gyűjtötte össze és adta ki: Bottyán vezénylő tábornok Levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok (1685-1716) címen. Ő írta meg Bottyán életrajzát is. Gyöngyösön a ferencrendiek templomában emléket állítottak neki 1907-ben.

 

www.esztergom-anno.hu

Sárosi Attila