Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emlékezete

Személyében a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérét tisztelhetjük. Tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. Embereit eltiltotta a féktelen ivászattól is: „Hogy az én katonáim részegeskedjenek: szemérem (szégyen) volna az énnékem, melyet el nem szenvednék.”.

Jellegzetessége volt legfőbb hadi jelvényének tartott aranyozott, vert ezüst harci szekercéje, a "Bottyán fejszéje", mellyel csatába vezette seregét. Ez a róla készült festményen is megjelenik. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Bottyán-palota ma az esztergomi városháza

Támogatta a szerzeteseket és a szegényeket is, ezért nem csak katonái, hanem a tömegek is bálványozták. Ezért írhatta magáról: „a mint is engem nem kártévő, hanem jótévő Jánosnak hínak”.

Hazájáért nemcsak vérét, hanem vagyonát is kész volt áldozni, s gyakran a magáéból fizette katonáit. „Rójuk meg magunkat s kiki, mind szegény, gazdag, hadi és nem hadi ember adja ki hite szerint pénzének tizedét” – írta.

Bercsényi Miklós így emlékezik haláláról: „Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban behúnyta másik szemét is.”

II. Rákóczi Ferenc fejedelem írta róla: „Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt.”

Helyi hagyomány szerint 1707 októberében egy bakonyszentlászlói forrás vízében gyógyította magát, ahol most emléktáblája van.

A tábornok emlékét szobrok, közterületek, intézmények nevei őrzik országszerte. Pontos nyughelye a mai napig ismeretlen. A gyöngyösi templom falán lévő márványtáblát Thaly Kálmán avatta fel a magyar országgyűlés nevében, 1907-ben. Lovasszobrát halálának 260. évfordulóján, 1969-ben emelték a templom mellett. Szülővárosában, Esztergomban hidat, utcát, középiskolát, tavat neveztek el róla.