Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Végvári vitézből császári ezredes 

Születési éve bizonytalan, különböző források 163516401645 közé teszik, legvalószínűbb az 1643, 1644. Az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán volt lovász. Hatásukra áttért a katolikus hitre, amiért apja kitagadta örökségéből.

Miután Érsekújvár török kézre kerülésekor 1665-ben Vágsellye is a végvári vonal egyik támaszpontja lett, a fiatal Bottyán katonának állt. 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben az udvarbírói tisztséget is betöltötte. 1681–1683-ban Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban gyorsan kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, időközben hadnaggyá lépett elő.

Ebből az időszakból származik egyik leghíresebb tette, amely talán csak a személyét övező legendák közé tartozik. Fogadott társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett Érsekújvárra, és a főtéren álló mecsetből az imát mondó müezzint ledobja, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol épp vásár volt. Amikor a müezzin kijött a minaret erkélyére, hogy imáját elmondja, Bottyán János utánament és kihajította. Ezután gyorsan lejött a toronyból, a várkapu felé sietett és az útját álló janicsárt lelőve, sikeresen kijutott. Az üldöző törököket a rá várakozó társai felkoncolták.

1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, így főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki. 1685-ben sikeresen védelmezte meg a várat a budai Ibrahim pasa támadása ellen.

Buda 1686-os visszafoglalásánál tanusított kiemelkedő vitézségéért I. Lipót megerősítette őt nemességében, valamint címert és egy esztergomi kúriát kapott. Ekkor már a város leggazdagabb embere volt. Birtokában volt egy serfőzde is a mai Sándor-palota helyén. Nemesi címerén pajzs alapon egy vár kapuja előtt lovas vitéz látható, a pajzsot növényi levéldíszek fonják körbe, a pajzs fölött egy kardot tartó páncélos vitéz karja, a kard hegyén egy török katona levágott feje.

Viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán. 1692-ben I. Lipót ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Belgrád visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Badeni Lajos őrgróf seregében folytatja a harcokat. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni.

16961698 között a Kecskemét Cegléd Nagykőrös vidék katonai parancsnoka volt. 1697-ben Savoyai Jenő parancsnoksága alatt folytatja a harcokat, akinek szintén kivívta elismerését.

Az 1699-es karlócai békekötés után esztergomi kastélyába (a mai városháza) vonult vissza, mivel elkedvetlenítette a császári sereg magyarországi garázdálkodása.

A nyitrai Piarista rendiek iskolája számára 3000 forintnyi alapítványt tett. Mint a szegények jótevője, messze földön tisztelet tárgya volt.